Mivel Bébé az este minden mozzanatát elmesélte, megosztanék veletek egy szigeti történetet, okulásképp, hogy nem minden pultos, ami magyar, illetve a pénzesek közt is akadhatnak honfitársak. 
Kávépultos voltam, ergo az összes dolgozó (takarító, pultos, biztonsági, dj, mixer, stb...) nálam kezdte, ill. fejezte be a napját, hogy közben módomban álljon begyűjteni minden bennfentes információt a Sziget életéből. Ezt a sztorit egy olyan srác mesélte, aki szakácsként dolgozott az egyik kifőzdében, de persze italt is árultak. Dél körül jött kávéért, hulla másnaposan, és elmesélte hogyan történt az ominózus berúgásuk.  Halljátok hát.
Este, hajtás, odajön a pultoshoz egy magyar fickó (Szigeten vagyunk, fontos megemlíteni a nációt, hisz a magyarok olyan 15%-os kisebbségben vannak), és közli, hogy kér egy sört. Egy hordóval. Pillanatnyi csend, ez még a Szigeten is szokatlan. Pultos picit megrezzen, visszakérdez, biztos jól értette-e.
- Igen, verjenek csapra egy új hordóval.  
- őő, hát... Nem verünk csapra, megvárjuk míg ez kiürül, majd akkor teszünk újat. 
- De én egy újat akarok!  
- De hát ebben is ugyanaz van...  
- Figyelj! - mondja közelebb hajolva a pultoshoz - itt egy kis pénz, így már adod az újból?  (Azzal átnyújt egy húszezrest.)
- De akkor az egész hordót ki kell fizetned... 
- Jó, tudom.
Pultos ismét megrezzen, elgondolkodik, ez most mi lehet, majd aztán kiszámlázza a hordó sört. Szigetes áron ez olyan hatvanezer körül volt, plusz ugye az első húszezrese...  Fickó fizet, hordót kicserélik, majd csapolnak neki egy korsóval. És amire senki sem számít: megissza a korsó felét, köszön, majd távozik... Kifőzdések meg csak pislognak, ilyet még ők se éltek meg...
A sztorihoz még hozzátartozik, hogy miután a dolgozóknak sikerült feldolgozni a történteket, mindannyian tisztességesen berúgtak az "extra" pénzből. Végülis, 80,000 forint borravaló egy fél sörre nem olyan rossz...