Hát, a mai party várakozáson alulira sikeredett vendégszám tekintetében...
Pedig már a hét elején előre rettegtem tőle. Úgy látszik a "konkurens :)" klub Hatlövetű Imre koncertje sikeresen leapasztotta az ilyenkor szokásos vendégszámunkat a felére (kb 600an voltak).
Gríz nemigen volt, tényleg nyugodt volt az este, a szokottakhoz képest. Azért a buli elején, úgy 11 óra magasságában kaptunk egy látens narkolepsziást... Bejött kockás flanellingében, köszönt, tántorgott egyet, majd egy határozott mozdulattal ráhajolt a pult nyugati oldalára, és rajtaütésszerűen elaludt. Hagytuk egy pár percig, mert nem volt nagyon büdös, és volt min röhögni. Már ekkor gyanús volt, hogy nem ébred rá fel... Próbáltuk magához téríteni, megbökdöstük. Semmi. Újra. Semmi. Hm. Előkaptam egy esőernyőt, és finoman ráböködtem, de arra sem reagált. Mondom jó, akkor megfordítom az ernyőt (mégiscsak tompább a nyele...) és elkezdtem keményen szurkálni. Nagynehezen kinyitotta szemét, amin azért bőven látszott, hogy fingja nincsen róla, hol van. Elég hosszan kellett neki magyarázni, hogy mosmá menjen má el má mosmá bulizni... Majd szinte egyik pillanatról a másikra eltűnt. Király, lelépett. Azért a pult elé még benéztünk, nem csak oda terült-e ki...
Fél öt magasságában láttuk legközelebb, akkor már ing nélkül, és próbálta tőlünk kikérni a kabátját, ami már akkor sem volt neki, amikor jött... Viszont kijózanodott majdnem teljesen. Mit tesz az idő...
Ami viszont már komolyabb gyerek volt, az egy bőrdzsekis takonyrészeg, aki, miután kivittük a kabátját, elkezdte keresni rajtunk az iPodját. Hogy elcsórtuk (mindenkinek ez az első gondolata egyébként ilyen, és ehhez hasonló esetekben, én valahogy mégsem tudok hozzászokni). Mondtuk, hogy nem igazán az a fő elfoglaltságunk, hogy esténként végignézzük az X száz kabátot, hogy melyikben van iPod, és ellopjuk azt gonoszul (kabátba egyébként még akkor sem nyúlhatunk, ha a gazdája kéri. Ez gyakorlatlan dohányosoknak szokott mindig a baja lenni, mert ki kell venniük a kabátjukat a benne felejtett cigi miatt). Majd forgó szemekkel közölte, hogy pedig kurvára úgy nézünk ki, és majd a haverjaival úgyis kivereti belőlünk. Aztán még elkezdett volna még valamit sértegetni, de közöltem vele, hogy kurva gyorsan húzza el a belét, mert kezd bennem is fölmenni a pumpa tőle... Az ilyenek ki tudnak borítani. Most persze őt is meg lehet érteni (bár nem ő lenne az első, akiről kiderül, hogy nem is volt nála/máshol hagyta el. nem is a századik... Ebből a legspílerebbek azok, akiket egyszerűen nálunk ér a hajnali hazamenési kényszer, és egy tök másik klub/diszkó ruhatárjegyével akarják kivenni a cuccukat. Sose értettem, hogy télen hogyan tudnak kabát nélkül átérni hozzánk a zergeb*szó hidegben... Úgy látszik, még ennyit is lehet inni...) Szóval biztos szar érzés, ha az ember elhagyja valami fontos/drága cuccát (én is hagytam már komplett övtáskát mozivécében mobillal, PDAval, satöbbivel...), nyílván kiborult. Mi meg faszául rossz helyen voltunk rossz időben. Ha nem kezd el rögtön tolvajozni, meg megveretéssel hergelni, talán még azt is sikerül neki elmagyarázni, hogy akár máshol is elhagyhatta. Remélem nem így volt, és otthon megtalálja, ha hazaért.
Szóval ennyi volt az izgalom.
De a java még hátra van. Holnap (illetve ma...) este iszonyat nagy buli lesz nálunk, száztrillió emberre számítunk, totál káosszal vegyítve.
Ráadásul olyan zenével, amit ki nem állhatok...
A legszebb az lesz, hogy egy kivételével ugyanaz a team lesz, aki ma is volt, úgyhogy baromira ki lesz pihenve mindenki. Főleg én, aki este hatig az egyetemen leszek. Nehogy már legalább előtte aludjak...
Majd szurkoljatok :)