Kabátok Közt

Vagy valami ilyesmi.
Legalábbis még soha nem kellett 11 óra környékén ennyi embernek magyarázni, miért vannak lent ilyen kevesen (a helyes válasz egyébként: Mert még korán van). Gondolom, ritkán tévednek errefelé.
Más. Ma is volt kiskedvencünk.
Lány kikéri a táskáját "egy pillanatra", ahogy azt szokták. Bár már akkor is feltűnt, amikor leadta, mert ilyen agresszívan rágózó embert még sosem láttam azelőtt. És pukkasztgatott is. Szóval visszarakta a pillanatra kikért cuccát. Ez a mozzanat volt a szerencséje, ugyanis emiatt emlékeztem rá, hányas a jegye.
Ugyanis kábé másfél óra múlva jött, hogy elhagyta a jegyét. Rekordidő alatt meglett, örült neki. Majd tíz perc múlva beadta. Rosszat sejtve ismét megjegyeztük a cuccát. Nemhiába. Nemsoká újra kikérte a táskáját (csak egy pillanatra), majd elment vele a kispulthoz, ahol a ruhatárjegyével próbált meg fizetni. Majd visszahozta, hogy tegyük vissza a kabátjához. Agresszívan rágózva. Kis idő elteltével újra kikérte, majd ismét berakta. (Két táskakivétel közben egyébként fel-alá járkált mindenfelé, mint aki holdkóros) Ezt még elismételte párszor, de már röhögtünk, ha jött, és próbáltuk lepasszolni egymásnak. Furcsán beszélt, és agresszívan rágózott... Valóságos csoda volt, mikor végleg kivette a pakkját, és hazament.
Extrán részeg ma nem nagyon volt, hacsak nem a lányka, aki elfikázott a pultunk előtt, majd elé/alá esve lendületből beleb*szta a fejét... Itt kicsit mindenki elsápadt, de ő vidám történésnek érezte, ha jól láttam :)
Az ilyen bulik, mint a mai készítik le agyilag leginkább az embert. Nincsenek sokan (4-5-6száz), de két-három blokkban gyakorlatilag egyszerre jönnek (ami terhelő sajnaos...), közte meg a síri csend és hullaszag, amikor nem tudsz mit kezdeni magaddal.
Ez mindenkire más hatást gyakorol. Van, amelyikünk néha minden ok nélkül felkiált, van, aki láncdohányzik, van, aki engem b*sztat (hehe :P), van aki kreatív ötleteit kezdi megvalósítani...
Nem tudom, P*stuban milyen húr szakadt el, mikor egy nagyon magas, hosszú hajú fazonra elkezdett mutogatni, hogy "A wuki két pontot ér!" Aztán mikor ő kerül sorra, tartsd vissza a vihogást... (bár, ő végülis nem volt pont - a mai pontversenyt egyébként 2-1 arányban vittem Écesz előtt...)
De most semmit sem tudok írni, pláne nem élvezhető formában, mert leesni készül a fejem.
Talán majd délután.