Na, ezt is sikerült megérnem. Eddigi ruhatáros pályafutásom alatt zsidóztak már le (hű, de hányszor), akartak már felkoncolni (hajaj, de még mennyiszer), akarták már rámtolni a pultot, megszámlálhatatlanul sokszor kurvaanyáztak már le, szemtanúja voltam egyszer ahogy Máttét és Nikit (egy lányt!) a családja megveretésével fenyegettek, de fegyverrel még nem próbálkoztak. Eddig.
   Jött szombat este egy srác meg egy csaj. Perceken keresztül smároltak a pultunk előtt. Mikor nagynehezen kimásztak egymás szájából, elémraktak egy ruhatárjegyet, én pedig kivittem a hozzá tartozó kabátot. A srácé volt, a csaj közölte hogy neki nincs jegye (nahát), mert elhagyta a tárcáját, de volt egy táskája meg egy kabátja. Ahonnan a fiú kabátját hoztam nem volt semmi hasonló, úgyhogy behívtam, keressük meg együtt. A párbeszédünket közben félperces smárolásokkal szakították meg, meg a csajnak amúgy is volt egy elmondhatatlanul idegesítő stílusa, hamar ellenszenvessé vált. Bejött, végigtúrtuk együtt az egész ruhatárat, de nem találtuk meg a cuccát. Olyan különösebben nem hatotta meg a dolog, elmentek. Kb. fél óra múlva visszajött, hogy nézzük már meg mégegyszer, nincs-e bent. Közöltem vele, hogy ha az előbb nem találtuk, akkor most sem lesz meg. Egy picit még erősködött, de feladta, majd újból távozott. Gondoltam (én kis naív), hogy soha többet nem látom majd, de tévedtem. Még háromszor jött vissza ugyanezzel a szöveggel, én meg háromszor küldtem el. Közben persze mondtam, hogy kérdezze meg a pultosokat, nem adtak-e le esetleg náluk talált pénztárcát, de valahogy mire a pultosokig eljutott, kimehettett a fejéből. Mikor hatodjára jelent meg, már valami másik pasit hozott magával. Újból bekéredzkedett, én meg újból elküldtem, de már kezdtem nagyon unni. Ekkor az új szerelme fordult oda hozzám:
- Biztos nem lehetne megkeresni?
- Biztos, ha az előbb nem volt bent, akkor most sem lesz, már elmondtam párszor.
- És ha én azt mondom, hogy fegyvertartási engedélyem van (ezzel pisztolyt formált az ujjából, majd a homlokomnak szegezte), és a neked szegezem a pisztolyomat, és ha nem keresed meg nekem, akkor gumilövedéket röpítek a fejedbe?
Ejjha, hősszerelmes droid a javából. Gondolom húsz perce lehetett hogy fölszedte a csajt a pultnál (aki egy órával korábban még egy másik pasival kavart), és máris kész fegyvert rántani élete nőjéért. Egy igazi lovag.
- Először is, ne érj hozzám (azzal eltoltam a kezét magamtól). Másodszor pedig mondtam már hogy nincs bent, megkerestük, biztos hogy azóta nem került be.
- Ha viszont ez igaz (erre megfogta a halántékomat és közelebb húzott magához), akkor én egy hülye kurvával jöttem össze.
Hát, én erről hamarabb is felvilágosíthattalak volna... Mégegyszer közöltem vele, hogy ne érjen hozzám, én sem érek őhozzá, ez legyen kölcsönös. Amúgy is miért kell hozzáérni egy pultoshoz? Én soha nem szoktam őket fogdosni. Nomeg mekkora lúzernek kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyet beszóljon egy ruhatárosnak? (Egyébként Bébé felvilágosított, hogy a gumilövedékes pisztolyhoz nem kell engedély, önvédelmi fegyvernek minősül. No komment.)

Update: nem önvédelmi, hanem elöltöltős, köszönöm a helyreigazítást, egyébként Bébé is ezt mondta. Biztos a nagy ijedelem miatt emlékeztem rosszul...